Törökbálint, Védõnõi Szolgálat

Beszéljük meg! Fórum	DPT+HIB+IPV oltás DTP alkotórész Mi a torokgyík (diphtheria, ejtsd:diftéria)? A diftéria (torokgyík) nyálcseppekkel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A diftéria okozta halál, a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be. Ahol nincs védőoltás, igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben. Magyarországon 1938-ban még, több mint ötezer fertőzést és 300 halálesetet jelentettek. Ettől az évtől kötelezően, minden gyermeket oltanak diftéria ellen. Oltott személyekben a baktérium nem tud betegséget létrehozni. Mi a szamárköhögés (pertussis)? A pertusszisz (szamárköhögés) kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Az anyától származó védelem bizonytalan, ezért az egészen fiatal oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek. Utóbbiak között van a legtöbb haláleset, a légúti és az idegrendszeri szövődmények következtében. Minden 8. fertőzöttnél tüdőgyulladás, minden 20. - nál agyi károsodás léphet fel. 200 betegből egy meghal. Idősebb gyermekek a betegséget könnyebben vészelik át. A védőoltások bevezetése előtt súlyos járványok léptek fel: 1951-ben 25 ezer, 1953-ben 57 ezer megbetegedés fordult elő. Hazánkban 1953 óta oltják a csecsemőket szamárköhögés ellen. Mi a tetanusz (tetanus, ejtsd: tetanusz)? A tetanusz (merevgörcs) baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe és ott mérget (toxint) termel. A toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. Különösen magas a halálozás a csecsemők és az idős felnőttek között. Az újszülöttek leggyakrabban a köldök fertőződése révén betegednek meg, ha az édesanya nem védett, vagy ha a köldökcsonkot nem tisztán kezelték. Hazánkban 1951 –ben még közel ötszáz halálos áldozata volt a fertőzésnek. 1942 óta oltanak tetanusz ellen. Jelenleg évente 10-15 eset fordul elő. A megbetegedettek idősek, akik gyermekkorukban még nem kaptak védőoltást. Mikor és milyen oltóanyagot használnak a betegségek megelőzésére? A gyermekkori oltást olyan oltóanyaggal végzik, amely a tetanusz, a diftéria és a szamárköhögés ellen is védettséget alakít ki, neve Di-Per-Te. 2006 óta új oltóanyagot használnak hazánkban. Ebben a szamárköhögés komponens megváltoztatták (aP: acelluláris pertusszisz) és beépítették a gyermekbénulás és az agyhártyagyulladás oltóanyagát (Hib: Haemophilus influnezae b) is egyetlen oltásba. Ezt első alkalommal 2, 3 és 4 hónapos korban adják. Az ismétlés 18 hónapos korban esedékes. A 3. és 6. éves gyerekek DaPT-gyermekbénulás elleni oltást kapnak. A 11 évesek újraoltása már csak diftéria és tetanusz összetételű oltóanyaggal történik. Később, a tetanuszfertőzésre gyanús sérültek emlékeztető oltást kapnak. Miért kell oltani, ha ritkán fordulnak elő ezek a betegségek? A rendszeresen végzett oltások eredményeképpen e három betegség hazánkban szinte teljesen eltűnt, de a kórokozók jelenleg is a környezetünkben vannak. Ezek az oltott egyénekben is megtelepedhetnek, de betegséget nem tudnak létrehozni. Ki nem kaphat Di-Per-Te oltást? Lázas vagy súlyos betegek oltását el kell halasztani. Nem oltható az sem, akinek az előző oltás után súlyos oltási reakciója volt. Az olthatóság elbírálása orvosi feladat. Milyen veszéllyel járhat az oltás? A Di-aPer-Te oltást enyhe tünetek követhetik. Helyileg mérsékelt duzzanat, pír és érzékenység alakulhat ki. A panaszok borogatással csökkenthetők. Az oltás velejárója lehet a láz is. A csecsemők testhőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell, hogy időben el lehessen kezdeni a lázcsillapítást (gyógyszeres és hűtőfürdő), az un. „lázgörcs” megelőzése érdekében. Ajánlatos az oltással egyidőben, majd 6 óránként ismételve lázcsillapítót adni. Súlyosabb tünetek (eszméletvesztés, aluszékonyság) igen ritkán fordulnak elő: 100.000 oltásra jut egy. Felléptük esetén, azonnal orvosi segítséget kell kérni! Az oltást követő reakcióról minél hamarabb értesíteni kell az oltást végző orvost! IPV(inaktivált poliovírus vakcina) alkotórész Mi a gyermekbénulás (poliomyelitis)? A gyermekbénulás olyan betegség, melynek okozója vírus (poliovírus). A poliovírus a piszkos kézről vagy tárgyakról a szájon keresztül jut a szervezetbe. A fertőzés legtöbbször tünetmentesen zajlik, de ritkán súlyos bénulást okoz. Ha a légzőizmokat is érinti a betegség, tartós gépi lélegeztetésre szorulhat a beteg és a halálozás is gyakori. A végtagok bénulása miatt sokan járógépbe kényszerülnek. Néhány évtizede még járványosan fordult elő Magyarországon a gyermekbénulás. 1957- ben 2334 áldozata volt és 143 beteg halt meg. 1959 óta rendszeres védőoltást kapnak ellene a gyermekek, ennek köszönhetően évek óta nem volt gyermekbénulás megbetegedés hazánkban. Milyen oltás van a gyermekbénulás ellen? Kétféle oltóanyag van a betegség megelőzésére. A csecsemők a Di-aPer-Te +Hib (szamárköhögés-tetanusz-diftéria + H. influenzae okozta agyhártyagyulladás) Infanrix IPV, Hib oltással együtt kapják az elölt vírust tartalmazó oltóanyagot (IPV). A későbbiekben ismételten, összesen még három alkalommal kapnak gyermekbénulás elleni oltást a gyermekek. Miért kell oltani, ha jelenleg nincs megbetegedés hazánkban? A gyermekkorban kapott rendszeres oltások következtében védettség alakul ki a betegséggel szemben. A polio vírus jelen lehet a környeztünkben, behurcolhatják más országból, de megbetegedést nem tud létrehozni. Ott, ahol nincs oltóanyag, vagy megtagadják az oltást, rendszeresen járványok fordulnak elő. Ki nem kaphat gyermekbénulás elleni oltást? Lázas vagy súlyos betegek oltását el kell halasztani. Nem oltható, akinek az előző oltás után súlyos, allergiás tünete volt vagy életet veszélyeztető allergiája van streptomycinre, neomycinre vagy polymyxin B- re (antibiotikumok). Az olthatóság elbírálása orvosi feladat! Milyen veszéllyel járhat az oltás? Igen ritkán előfordulhat allergiás reakció az oltóanyag beadását követően. Ennek az esélye igen csekély, Magyarországon ilyen esetről nincs tudomás. A gyermekbénulás elleni védőoltás kockázata minimális. Ha bármely oltást követően olyan reakciót észlelt, melyről előzőleg nem tájékoztatták, azonnal értesítse orvosát! HIB alkotórész A Haemophilus influenzae b (Hib) baktérium gennyes agyhártyagyulladást is okozhat, amelynek következménye bénulás, süketség, epilepszia is lehet. A kórokozó torokgyulladást is előidézhet. Az évtizedek óta rendszeresen végzett oltások következtében ez az 5 betegség hazánkban mára szinte teljesen eltűnt. A környezetünkben a kórokozók jelenlétével továbbra is számolnunk kell, amelyek az oltott személyekben is megtelepedhetnek. Megbetegedést viszont csak az oltatlanok illetve hiányosan oltottak körében okozhatnak. Az oltás helyén fellépő bőrpír duzzanat beavatkozás nélkül megszűnik. Jelentkezhet láz, hányás, hasmenés, nyugtalanság. A lázas állapot gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel. A tünetek tartós fennállása esetén haladéktalanul jelentkezni kell az oltóorvosnál!
Körzeti munkánk, gondozási tervek
Óvodai munkánk
Iskolai munkánk
Hasznos cikkek, írások
Családok szociális juttatásairól